2011. március 30., szerda

Bámulás.

"Mikor hűséget követelünk, akarjuk-e, hogy a másik boldog legyen? S ha a hűség finom rabságában nem lehet boldog, szeretjük-e azt, akitől hűséget követelünk? S ha nem úgy szeretjük a másikat, hogy boldoggá tesszük, van-e jogunk követelni valamit, hűséget vagy áldozatot?"


Ha hűséget kérünk valakitől akkor azt is tudnunk kell ,hogy ehhez egy olyan viselkedés is tartozik ,hogy mindent megteszel a másiknak ,kedves vagy vele foglalkozol vele ...őszinte vagy vele és ha bármi gond adódik benned megbeszéled vele . De ha nem így van és ez hosszűtávon fennálll akkor a másik boldogtalan lesz míg rá nem jön más is megadhatja nekik azt amire szükségük van . De akkor miért nem hagyjal el a másikat ? Mert szereti .... s minden rossz ellenére nem ahgyja ott mert úgy érzi nem hagyhatja ott ... maradnia kell . 
Maradni ,de nem tudja miért . Talán csak a remény miatt ami mindig a fülébe súgja ,hogy igen még megváltozhat minden . Vagy az a valami ami sokszor megérzés címkét kapja ..





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése