2011. június 24., péntek

egyszer volt.




Amikor az élet olyan helyzetet ad , ami valamire emlékeztet akkor már megint nehéz ,de csak egy pillanatra.
Itt ültél velem a lépcsőn s átöleltél ,magadhoz szorítottál, éppen a macskámnak magyaráztad ,hogy veled is szoktam "erőszakos " lenni . Ekkor odafordultál " ha meg együtt lakunk ,lehet macskánk" én mosolyogtam és mondtam "persze". Aztán megint csak a szemembe néztél és mondtad"majd ha lesz a macskádnak kicsinye ,tegyél el egyet és az lesz a mi macskánk" néztem a szemedbe a mosolyommal és megcsókoltál , minden szenvedéllyel és szeretettel.Talán életem legboldogabb pillanata volt olyan volt mintha évek óta együtt lettünk volna már és egy kis családunk lenne.
De te már mást csókolsz és ölelsz , én itt maradtam a macskámmal és négy kicsinyével. 
Most ő is fáradt az élettől és én is .

2011. június 19., vasárnap

Anybody here



Én hogy tudlak így el nem feledni és te hogy tudsz már ennyibe semmibe venni ? Hogy nem jelentett neked semmit ez a félév ? Hogy tudsz te már mást szeretni ?

2011. június 13., hétfő

Love is a mystery

Ma láttalak és ahogy láttalak a szívem megdobbant. Olyan erősen ,hogy majdnem a földre terített.
Nem éreztem bánatot vagyis ez hazugság mert bántott ,hogy nem kaphatom azonnal a telefont elő s nem mondhatom "Szia! Itt mentél el mellettem és nem vettél észre"
Csak hálát éreztem ,hisz láttam ,hogy élsz és egyben vagy .Isten megajándékozott egy lopott pillanattal és te észre se vettél .

dont you remember




Ez most így az igazi nekem :

"Milyen is az örök szerelem? Létezik-e egyáltalán? Az én válaszom: igen.
De az igazi szerelmeddel nem élsz együtt.
Az igazit szereted annyira, hogy magadat mögé helyezed, ha az Ő érdekei úgy kívánják, elengeded, vagy álmaid, vágyaid ellenére nem is kezdesz Vele. Ezért képtelen leszel elfelejteni, mert nem láthatod többé, vagy csak nagyon ritkán láthatod, nem vehetsz részt az életében. Ez igazi szerelem, mert képes vagy lemondani róla, elengedni."

2011. június 12., vasárnap

heart asks

Tudod most csak annyit kérek ,hogy tudjam minden rendben veled és hogy végre boldog vagy. Azt kérem ,hogy ha nincs így Isten áldjon meg boldogsággal minden jóval. Kívánom ,hogy ne tévedj és vele boldog légy .
Hogy ő is annyira szeressen mint én ...
Velem meg... majd lesz valami .

2011. június 11., szombat

iwantu.

"Hiányzol (...), ez olyan nem tudok enni, nem tudok aludni, már lassan nevetni is elfelejtek nélküled,és komolyan úgy érzem, hogy amikor elmentél, magaddal vitted a szívemet."

Csönded vagyok.

Fekszek a földön és a gondolatok fejem magas sztrádáin száguldanak . A szívem szakad meg ,ha arra gondolok .... hogy már eszedbe se jutok ,hogy már el is felejtettél ,hogy már más lépett a helyemre . Hogy mind azt amit velem éltél át most vele éled át . Ő vele sétálgatsz az úton boldogan , nevetve míg én ugyanazon az úton könnyek mögött lépkedek csak. Most őt mutatod be  nagy reménykedve a barátaidnak . Őt hívod részegen és vele mész haza ... Igen , én csak egy lap voltam életed könyvébe és most kitépsz s már nem is tudod ,hogy léteztem . Most már ő ölel át és fogja a kezed miközben mentek haza hajnalban . Ő bújik hozzád és már öt öleled ösztönösen álmodban is. Most már ő süt-főz neked , születésnapodkor  lep meg .
De ez így a jó ,hisz ő megdobogtatta a szíved és tudom ,hogy mit jelent ez . nekem is dobogott szívem .valaha .de már nem . hisz követ téged és ott maradt mögötted.

2011. június 10., péntek

minden.



Kedvenc íróm segít megélni és szavakká önteni az oly folyékony érzéseket.

"Tudod, az ember felébred éjjel és levegő után kapkod... Kinyújtja kezét a sötétben, és egy kezet keres. Nem bírja megérteni, hogy a másik nincs többé, nincs a közelben, a szomszéd házban vagy utcában. Hiába megy az utcán, a másik nem jöhet vele szemközt. (...) Ebben a kancsi, delejes, mágikus állapotban, a várakozó és nélkülöző szerelmesek lelki állapotában van valami a hipnotizáltak önkívületéből; olyan a pillantásuk is, mint a betegeké, akik ájult-tikkadt pillantással, lassú szempillafelvetéssel, a delejes álomból ébrednek. Ezek nem látnak mást a világból, csak egy arcot, nem hallanak mást, csak egy nevet. De egy napon felébrednek. Körülnéznek, szemük dörzsölik. Már nemcsak azt az arcot látják... pontosabban, azt az arcot is látják, de homályosan. Különös érzés ez. Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé. Ülsz egy padon és nyugodt vagy."

what about ...

Valami véget ért s tudom ,soha vissza nem tér már . Sose látom többet és tudom neki ez csak egy szép emlék ,valahol mélyen ... Tudom nem bántja ,hogy többet nem lát , hogy nem hallhatja a hangom . Őt már más öleli és érte dobog szíve . És én itt maradtam a hittel ,hogy talán egyszer én leszek az valakinek az aki a szívét megdobogtatja és a szívünk közös lüktetése egy új élet dobbanást hozza létre. 
Még annyit mondanék ,így utoljára .. megérdemeltem . Ámen